Furcsa hely ez a Camelot. A NER szügyig gázol a korrupcióban. Ebben nincs semmi hírértékű. Nem csak az ellenzéki szavazó számára, de még a Fidesz hívők körében sem. Az első csoport összeszorított foggal sziszegi szaftos szitkait, a második futó félmosollyal nyugtázza. Szerintük ez a világ rendje. Míg az elmosódott körvonallal vízverte álmaiban felsejlő gonoszt (soros, migráns, cigány, buzi, libsi) távol tartja Apu és a farhát jóárasított, had lopjanak. Mind ezt tenné. Hát jó, pár tíz- esetleg százmilliót zsebre tett valaki, akinek szerfölött fedhetetlennek kellene lennie, hiszen ő dönt a lehallgatások mellett még számos nagyon fontos ügyben. Biztosan alul van fizetve és valamiből mégiscsak meg kell élnie. Az végképp nem izgatja, hogy vizsgákat, diplomákat intéztek az alom tagjainak. Pláne úgy, hogy nem olvas híreket, mert a majdnem szépségkirálylány párválasztási döntése sokkal csámcsoghatóbb számára. Nem kell értelmezni, nem kell rájönni, milyen hatásai vannak az adott hírnek a mindennapjaira. A gőzölgő bulvár böffenet biztosan nem hat a következő keddre.
Tudom, túl is lehet tolni a tény és információ függést. A reggeli kávé mellé beszerzett egész napos gyomorideg sem jótékony hatású, de szervilitásom nincs azon a szinten, hogy magamévá tegyem a “Boldogok a lelki szegények” hozzáállást. A milliárdokból tolt kormányzati kommunikáció már picit sem pirul bele a szándékolt tény ferdítésekbe. MZP azt mondta, hogy mindenki dögöljön meg! Az átlag választóban fel sem merül, hogy egy miniszterelnök jelölt, aki a szavazatainkra hajt, egész biztosan nem mondana ilyet. Az nem tűnik fel neki, hogy a közmédia tudósításában képben ugyan megjelenik egy fél mondat erejéig Rettentő Gonosz Péter, de az állításokat már a narrátor fogalmazza meg. A Kesma lapokban hivatkozásként az Origo és a Riposzt van feltüntetve. Majdnem olyan hiteles, mint a conteo.bullshit.freeweb.hu.
Ukrajnában nem lesz semmi, ha lesz is Apu majd megvéd. Nekünk nem kell a NATO, az EU ellenséges velünk, de mi jégtörünk, nem a lábhoz parancsra reagáltunk Putyinnál.
A legijesztőbb, hogy az erőből terjesztett kamu kifejezetten hatékony. A frissen feltőkésített nyugdíjasok és a visszatérített SZJA-ban bokáig fürdőző szülők, már nem is fordítanak figyelmet a pedagógusok jajveszékelésére és az összeomlását lassított felvételben 30 éve demonstráló egészségügyre. Ceterum censeo (Ó be művelt vagyok!*) ez nincs így. Nem tudom elképzelni, hogy a jelenlegi rezsim tevékenységétől megcsömörlött négy éve vagy ősszel még impozáns tömeg ettől majd máshogy látja. Bár nagyon szeretem és sokra tartom a kutyákat, a választó összetettebb lény, mint az eb. A kerítésen bedobott felvágott szelet még nem feltétlenül biztosítja a kerten keresztül történő szabad áthaladást. Csak a legkiszolgáltatottabb réteg tagjait lehet kilóra megvenni. Ez egy kifejezetten hatékony megvesztegetési kísérlet, de nem működik univerzálisan mindenkinél. Sokakban ennél lényegesen mélyebb sebek vannak. Ez a pár csepp Betadine nem gyógyítja be.
Kizárólag a propaganda által simára vakuzott szürkeállományt tudja átjárni a már-már vallásos áhítattal elrebegett “Adta!”. Legtöbbekben a “miből?” kérdése is felmerül. A mi pénzünkből, az általunk feltehetően évtizedekig fizetendő hitelekből. Ha már szőrszál-nyesegetünk, egyébként is vissza adta. Részben.
Ami sokkal nagyobb veszély az a félrevezetés, uram bocsá’ parasztvakítás. A milliárdokkal kivajazottan gördülő Facebook hírfolyamnak, a 24 órában néprádió szerűen recsegő közmédiának, a kormánybarát sajtó konglomerátumnak, a buszmegállókat gazdagon díszítő, szintén a mi adónkból generált plakát áradatnak csak kevés ellenszere lehet. Az egyik a személyes kommunikáció. Ha a fiatalos hévvel fűtött, a rendszer korhadását elősegítő gombafélévé válni nem akaró polgár, veszi a fáradtságot és megpróbál szikrát csempészni a megvezetettek kemencéjébe. Meglátogatja a nagyit, beszél a szomszéddal, baráttal, kollégával vagy az eladóval az üzletben. Elmondja, hogy a hős király, a Balkán-széli Kánaán csak egy festett kép, Camelot csak egy makett. A vár alatt nem lett lecsapolva a mocsár és ha így megy tovább hamarost mind elsüllyedünk.
Nagy reményeket fűzök a fiatal választókhoz, akik nem az idealizált skanzen-létben hisznek. Az Ő jövőjük múlik ezen a leginkább, szeretném hinni, hogy van bennük felelősség, öntudat, akarat, tenni akarás.
* Legalább tíz éve nem használtam ezt a kifejezést és azt megelőzően is maximum kétszer, de ma szembe jött valahol. 🙂