Mégis mi lenne a baj az Európai Egyesült Államokkal?

Létre jönne és te attól a ponttól máris sokkal rosszabbul élnél, ugye? Megszűnne a jogbiztonság, elveszne az a márkavédett gazdasági stabilitás? A korrupció és a nepotizmus talán valóban megsínylené, de mi más lenne veszélyben? Az identitásod?

Nézzük meg az amerikai változatot: minden államnak megmaradtak bizonyos jogkörei, a hagyományok, ünnepkörök, szabad vallásgyakorlás, gazdasági mozgástér, saját adózási szabályok. Versenyképességük nem sínylette meg kicsit sem. Egy texasi fegyvermániás ugyanolyan büszke lehet a gyökereire, mint egy New Jerseyben felcseperedett a Gigoton polkára.

Szóval mit is vesztenénk, ha egy nagyhatalom részévé válnánk, ahol a demokrácia nem szitok szó? Mert ugye négyszáz valahány millió emberről beszélünk, egy olyan országban, ami gazdaságilag is a világ egyik legjelentősebbje lenne. Egységben az erő, nem?

Valóban, a kiskirályoknak és ideológiai manipulátoroknak kisebb lenne a mozgástere, de nem tépázna bennünket mindenféle külső vagy belső szél, stabilabban, nyugodtabban élhetnénk. Nehezebb lenne ugyan csoportok ellen uszítani, egyoldalú kommunikációval átmosni a jó polgár fejét, ráfogni egy “távoli” városra, hogy mindenért is az a hibás vagy hátrébb osztályozni valakit csak azért mert nem vallásos.

Mi indokolja hát, hogy az Európai Egybesült Állatok ötlete mumusként jelenik meg hazánkban? Nem a választó fél tőle, hanem a megválasztott és ezt a fincsi kis fóbiáját próbálja cseppfertőzéssel átadni.

Lehet, hogy rezisztens vagyok.